A hosszú út: Bernard Moitessier
Szerintem: Magam is olvasom ezt a könyvet jelenleg is. Nagyon szeretem, igazán érdekes, noha egyáltalán nem izgalmas, és szerintem könnyű elaludni rajta. (xD) Vannak a könyben színes képek is, és sok vitorlás szakszó magyarázat, hozzá a szerző saját rajzaival. Ezt a könyvet inkább azoknak ajánlom, akik szeretik a filozófikus könyveket és nagyon vágynak a tengerre. Mint én. Több infóért katt ide >>
Tippek a nyárra
Itt a nyár, de nem tudod, mit csinálj? Állandóan csak a gép előtt ülsz és halálra unod magad? Saját tapasztalatból tudom, hogy milyen rossz ez. Ezért megpróbálok neked tippeket adni a nyári szünetre, hogy értelmesen töltsd el ezt a 3 hónapot. Legyél a barátaiddal, olvass, hullahopp karikázz, biciklizz, sétálj, nézz dokumentumfilmet, nézegess családi fotókat, nézz klippeket, hallgass zenét, nézz sorozatokat, grafikázz, blogolj, takaríts, főzz, süss, énekelj, táncolj, nézz csillagokat, kareokizz, tanulj meg gitározni, menj el vásárolni a barátnőddel, menj moziba, ismerkedj fiúkkal, számold meg a hajszálaidat (xd), tanulj nyelvet, menj el szaunázni, kérj masszírozást, fess körmöt, sminkeld ki magad, olvass blogokat, nézd a foci VB-t, beszélgess a családoddal, menj el moziba, gyűjts virágokat, kössél, színezz, tollasozz és nézd az oldalt minden nap. :) Remélem segítettem. Folyamatosan bővül!
A Piper Alpha olajfúrótorony robbanása
A Piper Alpha olajfúrótorony robbanása - 1988. július 6.
Két robbanás után hatalmas tűz ütött ki az Északi-tengeren lévő egyik olajfúrótornyon, a skóciai Wicktől kb. 120 kilométerre keletre. A balesetben 167 ember vesztette életét.
A pokoli tűzvész lángjai magasra csaptak fel a levegőben. A közel 100 méter magas Piper Alpha olajfúrótorony napi 120 ezer hordós termelésével a régió legfontosabb létesítményei közé tartozott.
1988. július 6-án este az aberdeeni parti őrség segélyhívást kapott a Lowland Cavalier hajóról, amely az Északi-tengeren látta el utánpótlással az olajfúrótornyokat.
A 21.58-kor érkezett üzenet így hangzott: Robbanás történt a Piper Alphán”
A robbanás este fél tízkor következett be, és a mentőcsapatoknak azonnal feltűnt, milyen sok idő telt el a robbanás és a segélyhívás között.
Amikor azonban eljutottak a toronyhoz, és megpillantották a katasztrófa helyszínét, megértették, hogy valószínűleg akkora pánik tört ki a tornyon, hogy az emberek még segítséget sem tudtak hívni. A torony fedélzetén a robbanás pillanatában 225-en tartózkodtak, és alaposan begyakorolták, hogy mit kell tenni vészhelyzetben.
A következő két órában a brit katasztrófaelhárítás számos egysége lendült akcióba.
A légierő 12 helikoptere, egy Nimród típusú kutató járőrhajó, a haditengerészet hat hadihajója, egy halászőrhajó, több polgári helikopter, valamint más, a parti őrséghez és a fúrótoronyhoz tartozó hajó sietett késlekedés nélkül a helyszínre. Még a NATO Atlanti Tengeri Haderejének egyik egysége is részt vett a mentésben, ez egyedülálló lépésnek számított.
Az első robbanás utáni percekben az olajfúrótornyon dolgozók nehéz döntés előtt álltak: vagy a helyükön maradnak és megvárják a segítséget, vagy leugranak a mélyen alattuk lévő vízbe, amely már csaknem forráspont körül volt, a teljes vízfelszín lángokban állt.
Az a mintegy 60 ember, aki túlélte ezt a borzalmas katasztrófát, mind az utóbbi megoldást választotta, és a tengerre bízta a sorsát. Tíz perccel az első robbanás után azonban újabb detonáció következett be, és a feldolgozó platform irányába hatalmas tűzgömböt lövellt a kiszökő gáz.
A Tharos volt az első hajó, amely észrevette a lángoló tornyot. Ez a támogató hajó, amely a közelben járőrözött 22 fő részére tudott kórházi ápolást biztosítani, és tűzoltó felszerelése is volt.
De mielőtt megközelíthette volna a lángoló fúrótornyot, a második robbanás darabokra tépte az építményt, és mindenki azonnal meghalt, aki addig nem ugrott bele a vízbe.
A Tharos legénysége tehetetlenül nézte, amint néhány olajmunkás kétségbeesetten integet segítségért kiáltozva, majd a robbanás – egy szemtanú szavai szerint: mindnyájukat széttépte.
A Tharos 22 óra 10 perckor emelte ki a vízből az első túlélőket, de a tomboló tűz meghiúsította a további kísérleteket: a hajónak egy mérföldre el kellett távolodnia a toronytól.
A sebesülteket még a hajón ellátták. A mentőhelikopterek hatalmas kockázatot vállalva emelték ki a habzó, lángoló vízből a életben maradottakat.
Két nappal a 167 emberéletet követelő katasztrófa után a Piper Alpha toronyból még mindig dőlt a fekete füst.
A katasztrófa pontos okát sosem sikerült megállapítani. Az egyik elképzelés szerint váratlanul gáz szabadult ki az Északi-tenger fenekén lévő egyik kis üregből. Lehetséges, hogy ez a gáz gyulladt meg véletlenül a fúrótorony közelében.
A másik verzió szerint épp karbantartást végeztek, és egy kommunikációs hiba okozta a gázszivárgást, illetve a gyilkos robbanást.
A túlélők arról számoltak be, hogy sivító hangot hallottak a robbanás előtti percekben, ahogy egyikük fogalmazott: olyan volt, mintha egy távoli kísértet hangja lett volna.
A tragédia után a Piper Alphát veszélyes építménynek nyilvánították és elsüllyesztették. A torony 70 %-a pusztult el a robbanás és a tűz következtében.
Az 1988-ban bekövetkezett baleset nem az első volt a Piper Alpha történetes során. Négy évvel a balesetet megelőzően az egész, akkor 175 főt számláló legénységet evakuálni kellett.
A Piper olajmezőn azonban később tovább folyt a kitermelés.
Neked hol van a kedvenc helyed? Írd meg emailben, hogy miért és csatolj hozzá képeket! [EMAIL] A héten az én kedvenc helyemet közlöm veletek, főképp példaként, hogy majd legközelebb sokkal jobbat írjatok Ti. :) A JÓREMÉNYSÉG-FOKA;}Miért? Mert ez a hely olyan számomra mint egy álom, ott vannak a hegyek és a tenger. <3 Valamint azért is, mert afrika egy olyan kincs az emberiségnek, ahol még mindig az ősi körülmények között élnek, és megmaradt a vallás a kúltura. Ide eljutni lenne életem legnagyobb kalandja. Kivel mennék? Az maradjon titok, de annyit elárulok, hogy azzal az emberrel akit a legjobban szeretek. <3Ha lehetne, ott is maradnák életem végéig.