|
Itt a nyár, de nem tudod, mit csinálj? Állandóan csak a gép előtt ülsz és halálra unod magad? Saját tapasztalatból tudom, hogy milyen rossz ez. Ezért megpróbálok neked tippeket adni a nyári szünetre, hogy értelmesen töltsd el ezt a 3 hónapot. Legyél a barátaiddal, olvass, hullahopp karikázz, biciklizz, sétálj, nézz dokumentumfilmet, nézegess családi fotókat, nézz klippeket, hallgass zenét, nézz sorozatokat, grafikázz, blogolj, takaríts, főzz, süss, énekelj, táncolj, nézz csillagokat, kareokizz, tanulj meg gitározni, menj el vásárolni a barátnőddel, menj moziba, ismerkedj fiúkkal, számold meg a hajszálaidat (xd), tanulj nyelvet, menj el szaunázni, kérj masszírozást, fess körmöt, sminkeld ki magad, olvass blogokat, nézd a foci VB-t, beszélgess a családoddal, menj el moziba, gyűjts virágokat, kössél, színezz, tollasozz és nézd az oldalt minden nap. :) Remélem segítettem. Folyamatosan bővül!
| |
|
|
|
Az indonéziai bozóttüzek (1997.)
Közel egymillió hektár erdő, bozótos és ültetvény égett megfékezhetetlenül – 1997. folyamán – Szumátra és Kalimanta (Borneo szigetének indonéz része) területén.
Ez volt a valaha lejegyzett legnagyobb tűzvész, amely fenyegető veszélyt jelentett nemcsak az útjába eső területek ritka és veszélyeztetett élővilágára, hanem a Föld egész ökoszisztémájára is.
Az olaj és a gáz után a fakitermelés jelenti Indonézia második legfontosabb bevételi forrását. A kormányzat a természetes erdőket ültetvényekkel váltja fel, s komoly erőfeszítéseket tesz a pálmaolaj, fapép és gumiipar fejlesztésére. Azt tervezték, hogy 2004-ig 4,4 millió hektár szálfaültetvényt, illetve 5,5 millió hektár pálmaültetvényt telepít.
A meglévő dzsungel kiirtásának legegyszerűbb módja az égetés. A tüzet az erdők és ültetvények tulajdonosai tehát szándékosan gyújtották – annak ellenére, hogy ezt 1994. óta törvények tiltják.
Az erdőirtások miatt Indonézia természetes erdőtakarója az 1960-as évek óta 80 %-ról 50 %-ra csökkent. a környezetvédők félnek, hogy a természet kizsákmányolása ilyen ütemben folytatódik, 2030-ra az ország erdővagyona megsemmisül.
A szálfaerdő érzékenyebb a tűzre, mint a bozótos erdő – részben a talajfelszínen található avar miatt, részben pedig a szálfák kidőlése megbontja a lombkoronát, több napfényt enged be, ami jobban kiszárítja az erdő talaját.
A további fontos szempont, hogy a legtöbb erdő talaja tőzeg, így a föld alatt lángra kapó gyökérrendszerek miatt nehezebb megfékezni az esetleges tüzet.
Az erdőtüzek füstje, valamint Indonézia és Malaysia nagyvárosainak légszennyezése olyan fullasztó szmogot hozott létre, amely eltakarta a napot, és komoly légúti bántalmakat okozott a térség lakosainak.
A szmog tele volt az elégetett vegetáció levegőben lebegő apró részecskéivel, ráadásul számos mérgező vegyi anyagot, így kén-dioxidot, hidrogén-szulfidot, nitrogén-oxidot. Szén-dioxidot és ammóniát tartalmazott.
A szél egészen Szingapúrig, a Fülöp-szigetekig és dél-Thaiföldig vitte a szmogot, és még akkor is ezeken a területeken maradt, amikor a tüzek már kialudtak.
A légszennyezés 70 millió embernek okozott panaszokat.
A füst és a tűzgócok a világűrből
Az 1997-es indonéziai erdőtüzek előtt is történtek már hasonló esetek.
1982-83-ban Kelet-Kalimanta területén például egy Belgium nagyságú területet (33 ezer négyzetkilométer) pusztítottak el a lángok. Ennek az esetnek a hatásai még sokáig érezhetők voltak: az egyik legdöbbenetesebb következmény a tartós köd volt, amely állandó jelenséggé vált nyaranta a térségben.
Az 1997-es erdőtüzek pusztító hatását fokozta az El Niño, amely normális esetben 2-7 évente fordul elő.
A tüzet a kora őszi monszunnak ki kellett volna oltania, 1997-ben azonban súlyos szárazság sújtotta délkelet-Ázsiát, így a lángok egész ősszel tovább lobogtak.
A terület gazdag élővilága is veszélybe került. A tűzvész által fenyegetett fajok között volt például a szumátrai tigris (alig 400-500 példánymaradt életben), a jávai orrszarvú (100-200 példány maradt) és az orangután (30 ezer példány maradt).
Az egyik legnagyobb problémát az jelentette, hogy e hatalmas tüzek a legnagyobb mennyiségű szén-dioxid kibocsátása révén jelentősen hozzájárulnak a világ klímájának változásához. Ez a kérdés sok más nép számára is létfontosságú az üvegházhatás miatt, amely csökkenti az oxigén ellátást, így rövid időn belül minden életformát veszélybe sodorhat a Földön.
1997. októberében Washingtonban konferenciát tartottak az üvegházhatásról, amelyen Bill Clinton, az Egyesült Államok akkori elnöke, a délkelet-ázsiai eseményekkel kapcsolatban kifejezte az amerikai nép aggodalmát.
„Ha azt várjuk más népektől, hogy megbirkózzanak a problémával, akkor jó példával kell élen járnunk”- mondta.
Sajnos a mai napig nem született nemzetközi megállapodás arról, hogy ennek a példamutatásnak milyen formát kell önteni.
Japán szerint, ha az 1990-es szén-dioxid kibocsátási szintet 2012-re 5 %-kal csökkentik, az elegendő ahhoz, hogy stabilizálódjon a Föld helyzete. Ezzel szemben az Európai Unió úgy vélte, hogy e célkitűzés nem elegendő, és 15 %-os csökkentést javasolt egy még rövidebb, 2010-es határidőre.
Forrás:
link | |
|
|
|
2010.07.24. 16:55
2010.07.22. 20:27
2010.07.16. 10:51
2010.07.13. 19:13
2010.07.03. 21:43
| |
|
N eked hol van a kedvenc helyed? Írd meg emailben, hogy miért és csatolj hozzá képeket! [EMAIL] A héten az én kedvenc helyemet közlöm veletek, főképp példaként, hogy majd legközelebb sokkal jobbat írjatok Ti. :)
A JÓREMÉNYSÉG-FOKA;} Miért? Mert ez a hely olyan számomra mint egy álom, ott vannak a hegyek és a tenger. <3 Valamint azért is, mert afrika egy olyan kincs az emberiségnek, ahol még mindig az ősi körülmények között élnek, és megmaradt a vallás a kúltura. Ide eljutni lenne életem legnagyobb kalandja. Kivel mennék? Az maradjon titok, de annyit elárulok, hogy azzal az emberrel akit a legjobban szeretek. <3 Ha lehetne, ott is maradnák életem végéig. | |
|
|