Az emberiség teljes mértékben felkészületlen arra, hogy szembenézzen azokkal a nagyszabású éghajlati problémákkal, amelyek a következő 50 évben lépnek fel - hangsúlyozta Czelnai Rudolf meteorológus, akadémikus, aki Mit jelent számunkra a Föld légköre, s mit tudunk róla? címmel tartott előadást a magyar tudomány ünnepén az MTA székházában.

Az antarktiszi jégmagfúrásnak köszönhetően, amelyben 10 európai ország vett részt, 740 ezer évre visszamenően rekonstruálható a klíma, s ebből kiderül, hogy a földi éghajlat a múltban többször is változott. Ezek 100 ezer évente következtek be: a melegedés mindig gyorsabban zajlott, mint a lehűlés. Az utolsó ilyen változás 11 500 éve volt, azóta az éghajlat viszonylag egyenletes. Ezalatt fejlődött ki civilizációnk, így nincs mit csodálkozni azon, hogy az emberek nagy többsége nem fogja fel a globális felmelegedés okozta problémák súlyosságát - magyarázta az akadémikus.

Míg korábban a nagyobb átalakulások évezredek alatt mentek végbe, most az emberi tevékenység hatására a változások akár ötvenszer gyorsabban is bekövetkezhetnek, és ehhez az élővilág nehezen tud alkalmazkodni. Az emberek nehezebben tűrik a meleget, mint a hideget: 2003-ban Európában a hőhullám következtében 31 427 személy vesztette életét, míg a fagyhalálos esetek száma ennek harmada volt.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének előrejelzése szerint a következő évszázadban 1,5 - 4 fokkal emelkedik az átlaghőmérséklet. A változások előrejelzésében megmutatkozó bizonytalanságokat magyarázva Czelnai Rudolf kifejtette, hogy az éghajlatot mindenekelőtt a légkör és a világóceán szabályozza. Elsősorban a légkör felmelegedéséről szokás beszélni, a gond azonban az, hogy a két tényező reakcióideje nagyon eltérő: az óceáné tízezerszer lassúbb. A világóceán ugyanis elvezeti a mélybe a hőhatásokat, akkumulálja, és évezredek alatt képes csak követni az éghajlati rendszer más elemeinek változásait. Amikor majd az emberek számára is érzékelhetővé válik ennek hatása, már késő lesz, a változások visszafordíthatatlanok lesznek.

"A bizonytalanság abban van, hogy a Föld, az óceán, légkör, és az élővilág együttese időre lebontva hogyan reagál majd a növekvő üvegházhatás hatására. Ebből következik, hogy a kor égető kérdéseire, a Földdel, vízzel, légkörrel, energiahordozókkal kapcsolatos problémákra nincs külön-külön megoldás, ezen gondok egyikét sem szabad egymástól különválasztva kezelni, összefüggéseikben kell őket vizsgálni" - hangsúlyozta az akadémikus.

Forrás: MTI