A rohamosan fejlődő Kína ökológiai lábnyoma megduplázódott az 1960-as évek óta. A WWF által ma nyilvánosságra hozott tanulmány szerint, az ország ma több mint kétszer annyi természeti erőforrást használ fel, mint amennyi fenntartható lenne.

A WWF, nemzetközi természetvédelmi szervezet és a kínai Nemzetközi Környezetvédelmi Együttműködések és Fejlesztések Tanácsa (CCICED) először készített elemzést Kína ökológiai lábnyomáról. A tanulmány átfogó képet ad azokról a tényezőkről, amelyek hatására az ország természeti értékei és erőforrásai egyre gyorsabban fogynak az 1970-es évek közepe óta. Szerzői ajánlásokat tesznek arra nézve, hogyan fejlődhetne az ország oly módon, hogy a jövő generációinak is a rendelkezésére álljanak majd a szükséges természeti erőforrások.

A tanulmány szerint jelenleg Kína használja a világ összes biológiai kapacitásának 15%-át. Lakossága ökológiai lábnyoma 1,6 globális hektár/fő volt 2003-ban, ami azt jelenti, hogy minden egyes kínainak 1,6 hektár biológiailag aktív földre van szüksége, hogy életmódja igényeit kielégítse. Ez a szám még mindig alacsonyabb, mint a világ lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma, ami 2,2 globális hektár/fő. Sőt, kifejezetten kevés, ha összehasonlítjuk egy finn 7,6-os vagy egy magyar 3,6-os lábnyomával.

Kína ezzel csupán 69. a listán, ahol 147 ország lakosságának ökológiai lábnyomát mérték össze. Azonban másfél milliárdos népességszámával és hihetetlenül gyors gazdasági növekedésével olyan terhet ró a Földre, melyet mindenképpen kezelni kell. Széndioxid-kibocsátás tekintetében hamarosan le fogja hagyni az Egyesült Államokat, és a globális felmelegedés egyre erőteljesebb motorja lehet a jövőben. (India rohamos gazdasági fejlődése szintén hasonló hatással bír.)

A tanulmány Kína számára kezdetként két általános stratégiát mutat be, úgynevezett „könnyű” és „lassú lépéseket”. Előbbi olyan egyszerű, viszonylag olcsó és népszerű elemeket takar, mint például az energiatakarékos izzók használata. Ugyanakkor szükséges, hogy olyan döntéseket is meghozzanak, melyek gyümölcse lassabban érik be, és hatását csak a jövőben fogjuk igazán érezni, mint amilyen a tiszta (szénmentes) technológiákba történő beruházás és azok fejlesztése.

„A WWF úgy véli, hogy a fejlett államoknak támogatniuk kell a fejlődő országokat, tehát Kínát is. Csak így érhető el ugyanis, hogy az ottani gazdasági növekedés leginkább környezetbarát és hatékony technológiák alkalmazásával, valamint a kibocsátás és a szénintenzitás csökkentésével történjék” – nyilatkozta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. „Ezzel párhuzamosan pedig szigorítani kell a nemzetközi egyezményeket és azokat be is kell tartatni, amelybe be kell vonni a lehető legtöbb országot, hiszen a globális klímaváltozás megfékezésében csakis közösen érhetünk el eredményeket.”

Ökológiai lábnyom: Számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. Minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből áll össze. Az első az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a második annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához nélkülözhetetlen. A harmadik a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület, a negyedik a hal, rák, kagyló stb. fogyasztásával arányos tenger, az ötödik a lakáshoz szükséges földterület, végül a hatodik annak az erdőterületnek a nagysága, amely kinek-kinek egyéni energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges.
 

Forrás: WWF Magyarország