• Rádiófrekvenciás jeladó-kereső készülék (PIEPS) a jeladó – és átállítva vevő-kereső készülék impulzusokat ad 2,275 MHz vagy 457 kHz frekvencián (francia és német nyelvterületen eltérően alakul ki a gyakorlata) később dupla frekvenciájú készülékeket is használtak, majd a 457 kHz általánossá vált. Fontos tanács, hogy a pieps-et mindig a felsőruházatunk alá, a nyakunkba akasszuk, (mellünkön körülhevederezve is rögzítsük) és soha ne a hátizsákba tegyük! - Egy erősebb lavina a ruházatunkat is leszaggathatja, a zsákot magunk dobjuk el, így, az alsóruházatunkon rögzítve a legnagyobb valószínűsége, hogy a jeladó valóban megmarad rajtunk még szélsőséges esetben is.

Próba: A PIEPS-et adásra állítjuk, társunk vételre kapcsol, csipogó hangot kell hallania a fülhallgatón, illetve a kijelzőn észlelnie kell a közeli adást, majd fordítva is ellenőrizzük a készülékeket. A korszerű készülékek alkalmasak önellenőrzésre és szelektív keresésre is.

• Radarreflektor Ha nincs jeladónk, a ruházatunkban legyen beépítve "Recco-systems", Kabátba varrt – sícipőbe vagy sisakba épített - radarreflektor, amelyek keresésére a helikopteres- és hegyimentő szolgálatok fel vannak készülve. Az elterjedt radarreflektor passzív (nem kell elemmel ellátni). A sportruházat használhatóságát nem befolyásolja – alig nagyobb egy gyufásdoboznál, és zárt műanyag öntvényben van. A kézi kereső készülék – a hegyi mentők számára kifejlesztett változat, (radar detektor) 1,6 kg súlyú. 3 m-es betemetettség esetén 200 m-ről alkalmas a keresésre.
• Hagyományosan lavinazsinór is használható, ami egy élénk színű, kb. 20 m hosszú vékony zsinór. Kritikus helyzetben a zsebből eldobva, az egyik vége a túrázóhoz kötve, a másik szabadon, ha egy kis darabja a felszínen marad, megkönnyíti az eltűnt keresését. (fontos, hogy spulnin legyen, ne gubancolódhasson össze, terüljön ki a zsinór teljes hossza). A lavinazsinór használata azokban az országokban még mindig eredményes lehet, ahol a radar-keresésre nincsenek felkészülve – (Európában Szlovákia, Románia, Ukrajna) - illetve ha a teljes túrázó társaság nem rendelkezik pieps-szel.
• lavinaszonda – 2,0-3,2 m hosszú, egymásba csúsztatható elemekből összeilleszthető rúd, alumínium vagy szénszálas anyagú (azelőtt nádból készítették). Gyártanak olyan síbotot is, amelyik a párjával összecsavarozva toldható – együtt kb. 2,7 m-es lavinaszondát alkotva.
• lapát (összehajtható)
• elsősegély csomag (az elsősegély csomag nélkülözhetetlen kelléke az izolációs fólia, – lepedő méretű alufólia – amely a sérültet betakarva a hőleadást csökkenti)

További hasznos eszközök

• A hó alatti légzést elősegítő készülék,(AvaLung) a hó alatt az elhasznált levegő visszalégzése eszméletvesztést okozhat. A készülék kiszűri az elhasznált széndioxidot. Hevederrel a ruha fölé rögzíthető, hogy csutorája betemetett helyzetben is szájjal elérhető legyen. Megjegyezzük, hogy ha a hó alatt a kihűlés veszélye nem fenyeget, az elalvást nem kell mindenáron elkerülnünk, mert az csökkenti az oxigénfelvételt, és több idő maradhat a mentésre. Ha saját magunkat megmenteni nem tudjuk, nyugodtan várjunk. Minden felesleges erőfeszítés vagy izgalom növeli a légzést, és csökkenti a túlélési esélyünket.
• Air Bag System, ABS, levegővel vagy nitrogénnel palackból fölfúvódó ballon, ami a hátizsákra van rögzítve. A könnyű ballon nem engedi a lavina aljára a használóját, az nagy eséllyel a felszínen marad.

Forrás: Wikipédia